Kenni, vagy nem kenni? – vetettük fel a kérdést a délutáni előadáson. Csutak Attila előadónk szerint a válasz egyértelmű igen. Részben talán azért, mert a kenőcsök és kozmetikumok használata már mélyen benne gyökerezik a kultúránkban, másrészt pedig nap mint nap szennyeződések érnek bennünket, melyektől szeretnénk megszabadulni. A kérdés inkább az: Mivel? A válasz után kutakodva sorravettük azokat a tisztálkodószereket, kozmetikumokat, testápolókat, melyeket a reklámokból és a boltok legelérhetőbb polcairól már ismerünk. A reklámok azonban tudjuk, ha nem vagyunk már annyira naivak, hogy a valóságnak csupán egy nagyon apró részét mutatják és azt is torzítottan... vagy olyan szépen hangzó szavakba burkolva, mint a Parafin Oil, Tetrasodium EDTA, Sodium Laureth Sulfate, Glycerin, melyeket ember legyen a talpán, aki megért és tudja, hogy mire és hogyan hat. Nos, ezeket az anyagokat igyekeztünk minél inkább az emlékezetünkbe vésni vagy papírra vetni a délután folyamán és kategorizálni: mi az, ami káros? Mi az, ami még megengedhető, illetve mi az, ami jótékony hatással van ránk? Bár igyekeztünk lejegyezni ezeket a hasznos információkat, inkább a legfontosabbat jegyeztük meg, egy-két weboldalt, melyeken böngészve tovább okosodhatunk:

http://antalvali.com/

Mégis mennyi időbe telik kitanulni a hatóanyagok iskoláját? Attila szerint legalább 2 évet – de megéri! Hiszen ha idővel otthonosabban mozgunk a latin elnevezések között, máris kiszűrhetjük az olyan kozmetikumokat, melyek összetevői között káros, rákkeltő, akár génmódosító anyagok találhatók. Persze, valamivel több időt és energiát igényel megkeresni azokat a termékeket, melyekből ezek a káros anyagok hiányoznak és ráadásul még hatnak is valamennyire. Azonban az átállás után, új vásárlási szokások kialakításával sokat tehetünk saját egészségünk és szépségünk megőrzése érdekében. Sőt akár magunk is előállíthatunk személyre szabott krémeket, dezodorokat vagy akár sampont is. Mire is van szükségünk? Hogyan állítsuk elő? Válaszok és mások a következő bejegyzésben!:)