A krizantém játék győztese: JOHANNA! :D
Köszönjük a fantasztikus versikét! Mikor olvastam, arra gondoltam, hogy János vitéz kalandjai elbújhatnak eme ifjú története mellett, aki egy igaz álomért nyakába veszi a világot a Krizantém-tündérlányért:D Jó volt olvasni! Köszönöm:))) Küldd el a címed és postázzuk az ajándékot! Ez a hivatalos szöveg. De egyszerűbb, ha egyeztetünk:)...
Már elkészültek a szalvétagyűrűk, csak ma nem volt jó fényviszony a fotózáshoz. Holnap jobb lesz, remélem... És akkor felkerül a kép.
És a valós története a krizantémnak (szintén elég meseszerű):
az udvarlómtól, akkor még csak majdnem vőlegényemtől, kaptam egy szál gyönyörű bolti, vágott krizantémot, szép egyenes szárral, több apró sárga virágfejjel, egy egyszerű barna csomagolópapírba csavarva, stílusosan. ÉÉÉs itt jön a mesés elem: ez a virágszál a vázában meggyökerezett... Ilyet addig se, de azóta sem láttam, így erős benyomást gyakorolt rám, és hajlamos voltam a esemény szimbolikus értelmezésére:)))... El is ültettük közösen egy agyagcserépbe. Aztán sok viszontagságot átélt a növény, beteg lett, permeteztem, majdnem kirohadt, de mégis túlélt. Végül, mikor egy évre hazaköltöztem egyetem után, kipusztult... DE egy letört ágacska róla ismét meggyökerezett, és megint egy nagyobbacska növény lett belőle. Virágokat ritkán és kicsiket hozott. Nem szenvedte a cserepes létmódot, de hősiesen túlélt. Aztán megházasodtunk, és a virág persze költözött velünk. Egy évig egy gyönyörű kertes házban laktunk, és ott kiültettük a virágot, aki hálából, hogy végre olyan helyre került, ahol igazán fejlődhet, szépséges krizantém-bokorrá nőtt. Azóta őszről őszre visszajárunk leszedni egy csokorba gazdag virágzását...
Ez a valódi sztori. A krizantém élete olyan küzdelmes, és szépséges, mint egy fennmaradásért és győzelemért küzdő kapcsolat:) Nemrégiben is szívdobogva néztük az ezévi csokrocskát.
Szép hetet!
Kezdődik az advent végre!
