A borítás művészete:)

Nagyon szeretem a szép csomagolópapírokat, szép tapétákat, nagy színes naptárakat, amiket szintén lehet színes-lapként kezelni ! Nemcsak azért, mert valakiknek a terve, ötlete, fantáziája és munkája, hanem azért is, mert nagyon sok mindenre lehet őket használni az ajándékcsomagoláson kívül. És persze különféle stílust és hangulatot hordoznak...

Bővebben a papírok és mindenféle irodaszerek szépségéről és hasznosságáról, gondos és pazarlásmentes felhasználásáról majd Eszter fog írni nektek a csapatból, mert őt is lenyűgözik ezek az egyszerű csodák. Ugye Eszter:)??

A beborított recepteskönyvek hátulról

Most a füzetborításról néhány szót:

-Régi, megkopott füzetekből a használt oldalakat (ha már nem aktuálisak) kiszedegetem és újraborítom, új funkciót adva nekik. Ha gyenge egy füzet borítója, vagy jellegtelen, akkor is ugyanígy járok el. 

-Az újrahasznosítás rendjén az is előfordul, hogy a füzet tartalma hasznos, de még maradt néhány tiszta ív benne. Akkor ezeket vágom ki, és fűzöm-varrom (felébe hajtva) ismét össze egy kisebb jegyzetfüzetnek.

-A két recepteskönyvem két lejárt Koinónia Könyvkiadó által megjelentetett határidőnapló, amiből több is megmaradt. Sajnáltam kidobni, hiszen sok hely volt benne. Ha a dátum régi is, a oldalszélen futó áhítatok még mindig aktuálisak:)!

Előtte így nézett ki, csak magyar határidőnaplókkal dolgoztam...

Utána... 

Az egyik receptgyűjtemény a saját találmányokat, átvariált recepteket tartalmazza. Főleg az olyan ételek leírásait, amire a férjem azt mondja: "Hm... ez nagyon finom, ezt le kell írni... Hmmm.... Ne felejtsd el leírni!..."

A másik receptgyűjtemény pedig a másoktól tanult recepteket tartalmazza. Ha valakinél megkóstolok valami finomat, és időm is van rá, hogy elkérjem a receptet, vagy nem nem felejtek el néhány nap, hét múlva visszatérni a témára, és nem vagyok túl hanyag... Néha netről kipróbált recepteket is kinyomtatok, vagy beleírok, mert így inkább kéznél van a konyhában. De még sok recept hiányzik belőle, amit terveztem beleírni...

Egy kávés-naptár ínycsiklandozó csészés képeivel borítottam be őket egy olló és egy ragasztószalag segítségével.

Szilveszteri torta

Ez lesz a Szilveszteri NARANCSTORTÁNK:

Ez még nem a mai torta:)... Most megyek elkészíteni!

Mivel ezt húsvétra készítettem. Nagy sikert arattam vele! Úgyhogy remélem most is sikerülni fog:)

A receptet itt találtam Evódia blogján.

Érdemes kipróbálni!
(egy megjegyzés: nekem nem volt elég a narancs kicsöpögött leve, használtam pótlásként üzleti narancslevet is.)

És egy ÚJÉVI gondolat:

Tegnap fejeztük be a Verdák című rajzfilmet a férjemmel. Nagyon tetszett, ahogy a kis, tehetséges, de beképzelt versenyautó meg kellett tanulja, hogy nem a győzelem a legfontosabb, nem az, hogy elsőnek érjen célba, hanem az, hogy hogyan vezeti le a köröket, hogyan vesz részt az egész versenyben.

Jézus is azt mondja, hogy én vagyok az út, az igazság és az élet, senki sem mehet az Atyához, csak énáltalam. És ez sem jelent mást, minthogy a cél egyben az eszköz is: az Úton keresztül, aki a Krisztus, juthatunk el Istenhez, aki a cél. Ebben az évben nem szeretném megkerülni a hogyan kérdését, amikor az újévi céljaimat fogalmazgatom!

Adventre készülve...

Néhány nap és máris itt van az első adventi vasárnap!

A karácsonyi készülődésre való készülődést még csak gondolatban kezdtem el, de ötletek már vannak... Ja, meg takarításban is. Úgy néz ki a lakás, mintha bombatalálat érte volna: lomtalanítás, átrendezés, takarítás, praktikus megoldások keresése (arra a kérdésre: hogy egy olyan lomgyűjtő, mint én, aki semmit nem dob el, mert majd jó lesz valamire... hogyan tárolja az egyre több kacatot, az ugyanakkora kicsi lakásban??? Persze muszáj kidobni dolgokat... Na meg felhasználni! Ez a kedvenc fejezetem).

Egy könnyen elkészíthető adventi gyertyadísszel kívánunk nektek is jó készülést a négyhetes várakozásra!!!

A díszhez csak egy üvegtál, dekorkavics, vagy gyöngy (nekem ezüst golyócskáim vannak), egy nagyobb gyertya és egy csipke, vagy valamilyen kerek és díszesebb alátét szükséges.

A gyertyadísz egy finom (görög)saláta-vacsora része volt:

A saláta leírását az Egyéb recepteknél találjátok...

Remélem elkészülök az adventi naptárral is időben... 

Receptek

És nem felejtettük el, hogy adósok vagyunk a reális és virtuális táborozóknak egyaránt a gyors és finom receptekkel, melyeket Babi vezetésével, segítségével valósítottunk meg. Bár meg kell vallanunk töredelmesen, hogy ahogy teltek a napok, és sokasodtak az egyéni feladatok, úgy maradt szegény Babi is egyre inkább magára a konyhán. Alig lehetett egy-két segítséget elráncigálni a varrógép, szabóasztal elől... Még jó, hogy Hugi néni nem tágított a barátnője mellől, különben konyhai magányra ítéltetett volna remek szakácsunk.

Következzék itt egy összefoglaló a finomságokról. Részletes leírást és bemutatást a későbbiekben teszünk fel a receptek közé. Nevezzük ezt a mostani bejegyzést egy kis kedvcsináló irka-firka fotó-riportnak.

A menü összeállításánál néhány fontos szempont vezérelt minket:

1. Ez a lánytábor elsősorban a lakberendezés témája köré épült. Ezért nem kap hangsúlyos helyet az ennivaló-készítése (mint az előző két táborban, ahol akár három-négy-öt órát is eltöltöttünk önfeledten a konyhában).

2. Az ebédet a tenkei szeretet-otthon szakácsai főzték nekünk, hogy ezzel is időt nyerjünk. Így a reggeli és vacsora készítése maradt ránk (azaz Babira:)).

3. Annak ellenére, hogy nem az étkezésen volt a hangsúly (bár ezt nehezen tudnánk bebizonyítani, hiszen az étkezések között rendszeresen, és legalább kétszer-kétszer uzsonnáztunk is... Szóval nagy zaba volt...), gondoltuk jó lenne néhány egyszerű-gyors-finom receptet elsajátítani. Iringó speciális kérésére: egyetemista-hangulatú egytálételek is készültek.

Már a reggelik is változatosabbak voltak tehát egy átlagos tábori menünél. (Természetesen nem az  étkezésen volt a hangsúly - HANGSÚLYOZOM) Próbáltunk ötletet-ötletre halmozni Babival. Így került az asztalra a különféleképpen ízesített túróval töltött zöldség, az egyszerű joghurtot megbolondító baracklekvár és kukoricapehely, vagy a töltött tojás...

Bár az ebéd sokkal "intézményesebb" ízvilágban készült, panaszra nem volt okunk. A félcsülök, vagy az aranygaluska kényeztetése már-már túlzás volt, hiszen még csak ezután jött az ebéd utáni nasi (a marosvásárhelyi Dorcas Gyermekotthon támogatásának köszönhetően): finom mazsolás és vajas omlós kekszek, és előtte vagy utána gyümölcs (görögdinnye, sárgadinnye, szilvácska, barack...).

A vacsorák a FOGY! jelszó alatt becsületesen fogy-tak, nem várva meg a holnapot. F(inom) O(lcsó) GY(ors)! Nyilván harminc embernek nem ment éppen olyan gyorsan az elkészítés, mint mikor két, vagy négy emberre számolunk... De nektek gyors lesz, ha kipróbáljátok! Hajrá!

Íme egynéhány műremek: Pizza, Ananászos csirke fehér borral, Kolbászos-túrós makaróni és virslivel töltött vajaslapok...

És azt már félve vallom be, hogy néha még vacsora után is következett egy kis bűnözés. De hogyan is állhattunk volna ellene a kísértésnek, mikor ilyen gyönyörűen megszerkesztett puding képében jelent meg a beszélgetés kellős közepén???

Az éjfélkor ennivaló után kutató lányokról már nem is beszélek. lehet, hogy csak álom volt!? Az tény viszont, hogy tábor végére már reklamáltunk, ha két órán belül nem talált meg bennünket valamilyen ennivaló... és elindultunk mi a felkutatására!!!

CSAJOK, SZÓLJATOK HOZZÁ!!! Cuppantsátok be az emlékeiteket a megjegyzésekhez!