2010. július 6., kedd
2010. július 5., hétfő
Hétfő reggel-délelőtt
Megvolt az első közös reggelink. Már majdnem teljes a csapat és nagyon jól alakulgat itt minden :). Reggel egy kicsit esett az eső, így aztán gyorsan felhúztuk a sátrat, és mire befejeztük ( megjegyzésként sikerült egy 8X4-es sátrat kifeszítenünk :D) kisütötta nap,és azóta is rendületlenül süt úgyhogy a nagy dekorálási erőfeszítéseinket mindez erősíti.
Nagyon jó volt a reggelink (a recept is felkerül majd a blogra), a reggeli tornáról nem is beszélve, nagyon olyan sejtéseim vannak,hogy ennek izomláz lesz a vége :D
Most már egy ideje mindenki nagyon lelkesen munkálkodik: varrnak, kötnek, tapétáznak, dobozokat készítenek. Minden nagyon kezdetlegesnek tűnik, de szerintem hihetetlenül jó dolgok fognak ebből még kisülni :)
De következzenek a képek. A többi képet meg a picasaweb-es albumunkra kattintva lehet megnézni, és persze a facebook-on.
Délután estefele majd újból jelentkezünk és sietek majd a délelőtti előadásnak a hanganyagának a feltöltésével is.
Nagyon jó volt a reggelink (a recept is felkerül majd a blogra), a reggeli tornáról nem is beszélve, nagyon olyan sejtéseim vannak,hogy ennek izomláz lesz a vége :D
Most már egy ideje mindenki nagyon lelkesen munkálkodik: varrnak, kötnek, tapétáznak, dobozokat készítenek. Minden nagyon kezdetlegesnek tűnik, de szerintem hihetetlenül jó dolgok fognak ebből még kisülni :)
De következzenek a képek. A többi képet meg a picasaweb-es albumunkra kattintva lehet megnézni, és persze a facebook-on.
Délután estefele majd újból jelentkezünk és sietek majd a délelőtti előadásnak a hanganyagának a feltöltésével is.
Meglepetés vacsi
Üdvözlet mindenkinek :)
Most már túl vagyunk az első napon, így gyorsan megpróbálom összzefoglalni, hogy mi is történt. Volt egy nagyon finom vacsoránk (mustáros csirkemell rizzsel, krumplival és káposztasalátával) egy nagyon "finom" asztalon, amire majd meglátjátok, hogy gyönyörű dekort varázsoltak munkatársak és résztvevők nagyon rövid idő alatt (bordó-arany-fehér ünnepi pompa)! És aztán összeismerkedtünk, úgyhogy most már mindenki tudja mindenki cipőméretét, kedvenc gyümölcsét és kedvenc színét, a nevek még lehet hogy nehezen mennek, de a lényeg az megvan ;)
Címkék:
bemutatkozunk,
vacsora
2010. július 4., vasárnap
Már csak egy fél óra és elkezdődik az első nagy közös vacsoránk :D Már egyre többen vagyunk, és egyre élettel telibb itt minden, úgyhogy szerintem mindenképp érdemes lesz minket követni. Szóval aki még esetleg nem tudná lesz BLOGOLÁS MINDEN NAP (reménység szerint naponta többször is), és megmutatunk majd lehetőleg minél többet abból ami itt történik! ÉS keressetek meg minket facebook-on is, ott is hírekkel szolgálunk majd nap mint nap :)
Iringó
Iringó
Kezdődik
Éssss elindult :D Persze még nem teljesen, de már megérkezett egy jó pár résztevő, máris készül a nagy BUMM estére, meglepetések, örömök, sok mosoly, még több szebb leány, úgyhogy hamarosan már tényleg elkezdődik :D
UI: épp most fejeztük be az ebédet, és hát az a nagyon jó hírem, hogy az ételminősége csak emelni fogja az egész táborunkat :D
UI: épp most fejeztük be az ebédet, és hát az a nagyon jó hírem, hogy az ételminősége csak emelni fogja az egész táborunkat :D
2010. július 2., péntek
.. és a többi bemutatkozás ...
Szabó Valéria (Cimbi) vagyok, 26 éves. Van egy férjem, Árpi, aki református lelkész, és egy tündéri kislányom, Bogi, aki 2 éves. Eredetileg debreceni vagyok, de a férjem elcsábított a határon túlra :) Eddig Váradon laktunk, de most májusban elköltöztünk egy kis faluba, Belényessonkolyosra, mert Árpimat oda hívták meg lelkésznek. Ezzel egy gyerekkori álmom vált valóra: hegyek között lakhatok. Valami meseszép hely!
Szociális munkás-diakónus a végzettségem, és idén júniusig dolgoztam Váradon, egy szociális napköziben. De a költözés miatt ennek vége lett. Most főállású lelkészfeleség és anya vagyok.
Nagyon szeretek kézimunkázni, varrni (bár csak kézzel tudok, de remélem, a lánytáborban megtanulok géppel is :) ), kirándulni, olvasni, kertészkedni, szépítgetni az újdonsült kis virágoskertemet, és önfeledten játszani bogárkámmal :)

Sziasztok! Anna vagyok 16 éves, Dömsödön lakok és Kolozsvárhoz annyi közöm van,hogy ott vesztettem el az első barbie fiúmat a Mátyás szobornál...:DSzeretek olvasni,sportolni,rajzolni,kreatívkodni és varrni tanulok jelenleg...Vasárnaponként szoktam gyerekistentiszteletet tartani. Amilyen szavak eszembejutnak magamról:mosoly, vidámság, szeleburdi,hóbortos,sértődékeny(de ez korral jár:)sárga, Gyűrűk ura, zene, szeretet, fa, színek, ruhák, különleges ékszerek, sütés főzés (még ha nem is lesz mindig fincsi:)stílus a saját értelmezésemben:) biztonségérzet.:D:D
Kedvenc virágom a kána és az orchidea.

Anna(szükség esetén SchAnna) vagyok. Zilahon élek, németet tanítok egy általános suliban. Szeretem a kihívásokat, ezért szeretek tanítani, de még jobban szeretem a vakációt. Unatkozni nem szoktam, mindig van nyüzsgés körülöttem, de szeretem a csendet is nagyon. Kíváncsi vagyok, szeretek új dolgokat megtanulni, kipróbálni, átalakítani, csűrni-csavarni.Kedvenc színem? Hááát sok van, nem igazán tudnék választani, ezért szoktam a barnát mondani, mert abban minden szín benne van. A legnagyobb kihívás számomra mostanában hasznosan betölteni, eltölteni az időmet, beosztani, szétosztani odaajándékozni Istennek és embereknek. Ez lesz az első lánytábor, amin részt veszek, izgalmasnak ígérkezik,várom, hogy ott legyek veletek.

1984-ben születtem, zilahi vagyok, Kolozsváron, most fejeztem be a BBTE-en a III. evet, Antropológia szakon.
Hobbi: sport, (szinte minden), olvasás, filmnézés, zenélgetés, zene hallgatás, barkácsolás, neha festegetek, szeretek barátokkal együtt lenni, beszélgetni, jókat enni:)
utazni...bárhova. És szeretem a 6 tagú családom.
Ennyi:)
Köszönettel, Anna
Anna(szükség esetén SchAnna) vagyok. Zilahon élek, németet tanítok egy általános suliban. Szeretem a kihívásokat, ezért szeretek tanítani, de még jobban szeretem a vakációt. Unatkozni nem szoktam, mindig van nyüzsgés körülöttem, de szeretem a csendet is nagyon. Kíváncsi vagyok, szeretek új dolgokat megtanulni, kipróbálni, átalakítani, csűrni-csavarni.Kedvenc színem? Hááát sok van, nem igazán tudnék választani, ezért szoktam a barnát mondani, mert abban minden szín benne van. A legnagyobb kihívás számomra mostanában hasznosan betölteni, eltölteni az időmet, beosztani, szétosztani odaajándékozni Istennek és embereknek. Ez lesz az első lánytábor, amin részt veszek, izgalmasnak ígérkezik,várom, hogy ott legyek veletek.
1984-ben születtem, zilahi vagyok, Kolozsváron, most fejeztem be a BBTE-en a III. evet, Antropológia szakon.
Hobbi: sport, (szinte minden), olvasás, filmnézés, zenélgetés, zene hallgatás, barkácsolás, neha festegetek, szeretek barátokkal együtt lenni, beszélgetni, jókat enni:)
utazni...bárhova. És szeretem a 6 tagú családom.
Ennyi:)
Köszönettel, Anna
2010. július 1., csütörtök
Néhány bemutatkozás ... :)
Engedjétek meg, hogy Katával kezdjem a sort. Kata két évvel ezelőtt egyike volt a táborozóknak, most azonban már munkatárs:) annyit már elárulhatok, hogy a reggeli tornákhoz elég sok köze lesz :) ja, egyébként orvostan hallgató Marosvásárhelyen ... megkértem, hogy mesélje el, milyen emlékei vannak az előző táborról:) ...


Egy olyan személy vagyok, aki nagyon szeret nevetni, kézimunkázni, sportolni. Ezek mellett szeretek meg énekelni, táncolni. Nagyon szeretek nyüzsögni...vagyis mindig keresek magamnak programokat,nem szeretem az unalmas, lapos napokat.Nagyon szeretem a színes tárgyakat, valahogy örömömet lelem bennük, ezert nagyon szeretnem hogy az én jövőbeli szobám is színes legyen, hogy hogyha az ember belep a szobámba egyből felderüljön.Van egy nagyobb lány testverem akit nagyon szeretek, s nagyon jól egyezek vele.Szeretek divattal kapcsolatos újságokat nézni, s nagyon szeretem a fényképeket is. Ha kapok egy fényképet ami nagyon tetszik mindig eldöntöm hogy majd én is készítek magamról egy olyan fotót.A többi majd kiderül a táborba hogy milyen is vagyok. Linda (Zsazsa)
Gondolkodom, hogy komoly vagy komolytalan bemutatkozót írjak magamról. 2 mondat erejére lehet, hogy meg kellene komolyodnom :P
Ha tehetném, mindig gyerek maradnék és továbbra is csodálattal és borzongással szemlélném a felnőttek világát, megítélve és néha elítélve cselekedeteiket, de közben továbbra is abban a reményfelhőben lubickolva, hogy az átlépés ebbe a titokzatos világba majd örömben és mosolyok dicsfényével övezve történik - hiszen ebben a szakaszban kell megvalósulnia minden nagyra törő tervnek.
Jelenleg úgy érzem magam, mint az, aki azt írta, hogy " határokon járok örökké, mindig csak a határokon", s akárki is kérdez valamit tőlem, máris kapja a reflex-választ: Nem tudom. Ha valaki szól hozzám, leggyakoribb kézmozdulatom az, amit az első képen is láttok - az amolyan "nem is tudom..." mozdulat. Bár legtöbbször nem válik előnyömre, azért van egy nagyon jó oldala is ennek a válasznak: rengeteg variáns lehetőségét foglalja magába, s amíg lehetőség van, addig szabadság van, jövő van, sok idő van még...
Természetesen ebben a homályos lehetőség-halmazban vannak konkrét dolgok is: a színek (főleg zöld, barna), a könyvek illata, a csendes olvasások napsütésben zongoraszó mellett, a ritkán látott barátoktól kapott levelek, a család (zsivajok az unokatesók és tesók körében a preferencia-hierarchia tetején
), újabban a szájharmonika és a blues, néha zongora, régebb a gitár is (most már szívesebben hallgatom szakértőbbek pengetését), a gyönyörködés (mostanában inkább pszichológiai elméletekben, s ezt felváltva filmekben (szesszió-hatás), de a nyár sok újjal kecsegtet), az öröm, amikor mások arcán a boldogság jeleit látom, a táborok minden mennyiségben és még sok-sok más dolog, amit most a helyzet nem hoz elő a memóriámból...
...és mostmár azt is lehet tudni rólam, hogy nagyon hosszan szoktam magyarázni és nagyon hosszú leveleket írok - de le lehet állítani, csak szólni kell.
Pussz: Bözs
... mára ennyi, de hamarosan folytatódnak a bemutatkozások :)
Talán egyszerűbb, ha mondom kulcsszavakban a lánytáborhoz kötött élményeimet: vidám, érdekes emberek, finom ételek, jókedv, barátság, örömteli hangulat, új tapasztalatok és még sorolhatnám. Nem tudom megfogalmazni, hogy mi is az, ami bennem olyan elevenen él, de azt tudom, hogy amikor megnéztem a képeket a blogon, akkor lett bennem egy olyan jó érzés, de egy olyan igazán nagyon jó....és amikor megmutattam a szobatársnőmnek és elkezdtem mesélni neki az emberekről és a tevékenységekről, akkor láttam, hogy érdekli a dolog, viszont nem azt érzi, amit én éreztem. Egyszóval, aki eljön, átéli, az megtapasztalhatja, hogy miért Tenke a világ legjobb helye arra, hogy megtudja, hogy milyen szép, érdekes, vidám és vicces dolog nőnek születni:)

Janka vagyok, 16 éves, nagyon szeretem a kutyákat és a lovakat. Ha
tehetném egész nap lovagolnék :) és sok-sok fülbevalót és nyakláncot
és gyűrűt terveznék és valósítanék meg.
Barabás Enikő vagyok, két kislányommal és férjemmel élek Nagyszalontán. A napjaimat a család tölti ki. Egy ház felújítás előtt állunk (mert nemrég vettünk egy elég lepukkant házat ). Szeretek olvasni de elég kevés időm van rá,szeretek még barkácsolgatni és uj dolgokat kipróbálni. Kegyelemből próbálok nyitott lenni emberek és helyzetek fele,mivel alapvetően zárkózott típus vagyok.

Koky vagyok Kolozsvárról, nincs egy hete, hogy elballagtam. Próbálok tanulni az érettségire, de nehezen megy. Várom már, hogy essek túl rajta és végre vakációzzak :). Várom nagyon a lánytábort is, hogy kifesthessem és átrendezhessem a szobám :D.
Egy olyan személy vagyok, aki nagyon szeret nevetni, kézimunkázni, sportolni. Ezek mellett szeretek meg énekelni, táncolni. Nagyon szeretek nyüzsögni...vagyis mindig keresek magamnak programokat,nem szeretem az unalmas, lapos napokat.Nagyon szeretem a színes tárgyakat, valahogy örömömet lelem bennük, ezert nagyon szeretnem hogy az én jövőbeli szobám is színes legyen, hogy hogyha az ember belep a szobámba egyből felderüljön.Van egy nagyobb lány testverem akit nagyon szeretek, s nagyon jól egyezek vele.Szeretek divattal kapcsolatos újságokat nézni, s nagyon szeretem a fényképeket is. Ha kapok egy fényképet ami nagyon tetszik mindig eldöntöm hogy majd én is készítek magamról egy olyan fotót.A többi majd kiderül a táborba hogy milyen is vagyok. Linda (Zsazsa)S akkor legyen:
Éva, Évi, Évici, Vicus, Vicuska, Vicc- ez mind én lennék. Konzervatív, lázadó, vicces, komoly, érzékeny és semleges, tele ellentétekkel. Tanulok, vagy inkább engedem, hogy tanítsanak, jelenleg gyógypedagógián. Szeretem Kolozsvárt, legalábbis mindig megszeretem, amikor nem vagyok itthon :) És szeretek biciklizni; és aludni, és muffint meg tiramisut készíteni, mi több, utóbbi kettőt még megenni is szeretem :D Kimondottan várom a lánytábort, úgy látom, életem egyik kihívása ez a tábor, illetve az, hogy megtaláljam ki vagyok én és milyen nővé akarok válni.
Jelenleg úgy érzem magam, mint az, aki azt írta, hogy " határokon járok örökké, mindig csak a határokon", s akárki is kérdez valamit tőlem, máris kapja a reflex-választ: Nem tudom. Ha valaki szól hozzám, leggyakoribb kézmozdulatom az, amit az első képen is láttok - az amolyan "nem is tudom..." mozdulat. Bár legtöbbször nem válik előnyömre, azért van egy nagyon jó oldala is ennek a válasznak: rengeteg variáns lehetőségét foglalja magába, s amíg lehetőség van, addig szabadság van, jövő van, sok idő van még...
Természetesen ebben a homályos lehetőség-halmazban vannak konkrét dolgok is: a színek (főleg zöld, barna), a könyvek illata, a csendes olvasások napsütésben zongoraszó mellett, a ritkán látott barátoktól kapott levelek, a család (zsivajok az unokatesók és tesók körében a preferencia-hierarchia tetején
...és mostmár azt is lehet tudni rólam, hogy nagyon hosszan szoktam magyarázni és nagyon hosszú leveleket írok - de le lehet állítani, csak szólni kell.
Pussz: Bözs
... mára ennyi, de hamarosan folytatódnak a bemutatkozások :)
Címkék:
bemutatkozunk,
ki vagyok én?,
Lánytábor
2010. június 30., szerda
Egy belsőépítész és egy építész :)
Orsi,
belsőépítész ... de ennél sokkal fontosabb :) hogy a barátnőm :) ... ez egy hosszú történet, de egy biztos, hogy vannak csodák, és én pont ezen a barátságon keresztül is megtapasztaltam ... a jó hírem az, hoyg mindenki szobáját Orsi ismeri a legjobban a tulajdonosán kívül:) a rossz hírem az, hogy Orsi csak virtuálisan lesz velünk a táborban, de a tervei, ötletei, mindenben ott lesznek :) Amint a képeken is láthatjátok, két Aranyos Anyukála, Janka és a kis Bás (Barnabás) tölti ki a mindennapjait ... szerteni való babák, tanúsíthatom :) ... hogy mi minden jut eszembe, ha Orsira gondolok, az megfogalmazhatatlan :) de azért abból ami megfogalmazható ízelítőül közzé teszek: mosoly, különleges csomagoló papír, válogatott színek, csíkos, tetőtéri lakás:), tervek, levelek, a másokra való ráhangolódás, csend, 123:), Dani (a férje:)
Panka,
egy éve ismerem :) építész (lesz:) megkértem, hogy mutatkozzon be ő néhány sorban... íme:
Sziasztok! Nagy Anna Flóra vagyok, de a legtöbben Pankának hívnak. 22 éves vagyok és most kezdem Budapesten az építészmérnöki karon az utolsó évem. Ami egy kicsit ijesztöen hangzik mivel nem igazán látom még hogy mi lesz aztán:)
Egyébként Csongrádon lakok és itt töltöm a hétvégéket, nyarakat. Nem igazán kedvelem a zsúfolt, zajos fövárost.
A táborról Mártától értesültem, akivel tavaly ismerkedtem meg Gyulafehérváron. De mindig úgy érzem mintha már évek óta ismernénk egymást ... Mesélt nekem az eddigi táborokról és én is kedvet kaptam ehhez a murihoz. Kérte, hogy írjak magamról pár sort.
Szeretek olvasni, úszni, tornázni, kirándulni. Több évig énekeltem kórusban és szeretek táncolni is, bármilyen formában, habár igazából csak néptáncot tanultam. Sokáig tanultam hegedülni, de mostanában az egyetem miatt kevesebb időm jut rá sajnos. Ha lesz szabad kezem elviszem a hangszert a táborba is:) Szeretek a barátaimmal lenni (de ki nem?) de néha jó magamban is. Eléggé ragaszkodó típus vagyok azt hiszem. Ez főleg emberekre igaz, talán tárgyakra kevésbé. Mondjuk azért a fontosabb emlékeket megtartom. Inkább szeretem a kevésbé zsúfolt szobát, habár a kollégiumi asztalom mindig teli van valamivel szemben a szobatársaméval...Öltözködésben a kényelmes darabokat kedvelem, de szeretem a szoknyákat, nöcis ruhákat is.
Panka velünk lesz a táborban, ő erősíti a szakmai oldalt :)
Panka velünk lesz a táborban, ő erősíti a szakmai oldalt :)
Címkék:
bemutatkozunk,
ki vagyok én?
2010. június 29., kedd
Tapéták, 5. és befejező rész.
A "gyorstalpaló tapéta és fal-díszítő kurzust" :) ezennel befejezzük, illetve felfüggesztjük. Folyt. köv. a Lánytábor után...
MERTHOGY A BLOG NEM ÁLL LE A TÁBOR KEZDETÉVEL, DE MÉG A VÉGEZTÉVEL SEM!!! SŐT A TÁBOR IDEJE ALATT KÖVETHETITEK A BARKÁCSOS MINDENNAPOKAT!
TEHÁT LESZ: TÁBOR-ONLINE:)
De a tapéta-utószó jogán még beváltom ígéretem, íme itt egy kép, amely csalogat titeket Tenkére. Ezek közül a tapéták közül vár rátok néhány (amelyek még nem fogytak el a FÜGGŐleges konferencián... de azért van még bőven, ne izguljatok!)
Címkék:
Online tábor,
tapéta,
Tenke
2010. június 28., hétfő
Tapéták vagy fal-festés, 4. rész
A geometrikus tapéta-mintát leszámítva, mutatnék néhány olyan képet, amelyek alapján a fal díszítést festegetéssel is meg lehet oldani (bár az első két kép matricás-megoldás, az alsó kettő meg tapéta).
A virágindák felrajzolásában az a jó, hogy nem kell, muszáj szimmetrikusnak, szabályosnak lennie, tehát bátran neki lehet vágni szabadkézzel.
Egy kicsi, régi és néha sötét szolgálati lakásban élünk. A férjem minimum napi hat órát szürke, unalmas irodában tölt. Az volt a kérése, hogy otthon színekkel, hangulattal, vidámsággal találkozzon a sok (bús)komorság után. Ezért festettünk színesre egy-két falat, és ezért merészkedtem mintát rajzolni ide-oda, falra és az egyszerű fehér függöny-karnisra . Először a konyhában követtük el a "tettet":
Majd a hálószobánkban. A piros, fekete, fehér világban meghatározó a függöny mintája (a gyengécske fényképeken annyira nem látszik sajnos), mert az alapján rajzoltam a piros indát a falra, és a fekete girlandot a karnisra. A szék ülőkéjének huzata, és néhány párnahuzat a függöny-anyag sötétítőnek készített változatából készült.
Képek forrása (a sajátokat leszámítva:)): designpumpa, inspiral, lakbermagazin
Egy kicsi, régi és néha sötét szolgálati lakásban élünk. A férjem minimum napi hat órát szürke, unalmas irodában tölt. Az volt a kérése, hogy otthon színekkel, hangulattal, vidámsággal találkozzon a sok (bús)komorság után. Ezért festettünk színesre egy-két falat, és ezért merészkedtem mintát rajzolni ide-oda, falra és az egyszerű fehér függöny-karnisra . Először a konyhában követtük el a "tettet":
Címkék:
fal-festés,
lakberendezés,
mintás,
tapéta
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)


