Kenni,
vagy nem kenni? – vetettük fel a kérdést a délutáni előadáson. Csutak Attila
előadónk szerint a válasz egyértelmű igen. Részben talán azért, mert a kenőcsök
és kozmetikumok használata már mélyen benne gyökerezik a kultúránkban, másrészt
pedig nap mint nap szennyeződések érnek bennünket, melyektől szeretnénk
megszabadulni. A kérdés inkább az: Mivel? A válasz után kutakodva sorravettük
azokat a tisztálkodószereket, kozmetikumokat, testápolókat, melyeket a
reklámokból és a boltok legelérhetőbb polcairól már ismerünk. A reklámok
azonban tudjuk, ha nem vagyunk már annyira naivak, hogy a valóságnak csupán egy
nagyon apró részét mutatják és azt is torzítottan... vagy olyan szépen hangzó
szavakba burkolva, mint a Parafin Oil, Tetrasodium EDTA, Sodium Laureth
Sulfate, Glycerin, melyeket ember legyen a talpán, aki megért és tudja, hogy
mire és hogyan hat. Nos, ezeket az anyagokat igyekeztünk minél inkább az
emlékezetünkbe vésni vagy papírra vetni a délután folyamán és kategorizálni: mi
az, ami káros? Mi az, ami még megengedhető, illetve mi az, ami jótékony
hatással van ránk? Bár igyekeztünk lejegyezni ezeket a hasznos információkat,
inkább a legfontosabbat jegyeztük meg, egy-két weboldalt, melyeken böngészve
tovább okosodhatunk:
Mégis
mennyi időbe telik kitanulni a hatóanyagok iskoláját? Attila szerint legalább 2
évet – de megéri! Hiszen ha idővel otthonosabban mozgunk a latin elnevezések
között, máris kiszűrhetjük az olyan kozmetikumokat, melyek összetevői között
káros, rákkeltő, akár génmódosító anyagok találhatók. Persze, valamivel több
időt és energiát igényel megkeresni azokat a termékeket, melyekből ezek a káros
anyagok hiányoznak és ráadásul még hatnak is valamennyire. Azonban az átállás
után, új vásárlási szokások kialakításával sokat tehetünk saját egészségünk és
szépségünk megőrzése érdekében. Sőt akár magunk is előállíthatunk személyre
szabott krémeket, dezodorokat vagy akár sampont is. Mire
is van szükségünk? Hogyan állítsuk elő? Válaszok és mások a következő
bejegyzésben!:)
