Alig bírom már elviselni ezt a sok esőt, sötét, borús eget. Főleg, hogy a munkám asztalhoz köt, az asztal az ablak mellett van, az ablaküveg mögött meg eső és a szürkeség.Pedig a FÉNY Isten egyik legvagányabb találmánya. És a kedvenc dekorációs elemem. Gyönyörű lakhelyet varázsol akármilyen hangulatú kisszobából. Ezt a tételt néhány saját (régi szép napsütéses időkben készült) fényképpel szeretném igazolni szerény kis otthonunkból .
Láthatjátok az asztalt, ami az ablakhoz köt, meg a kedvenc fénnyel-kötött virágcsokraimat.
És végül a tenkei lánytábor színhelyéről egy fényvarázs az öreg bútoron...
2 megjegyzés:
hümm-hümm... Azért szeretem Krisztina fényképeit, mert... mert... hát látjátok! látszik.
én is meg fogok tanulni így fényképezni, ha törik, ha szakad - a fény (remélem előbbi is, utóbbi is)
Köszi Bözs,
te nagyon kedves vagy, hogy ilyeneket írsz. az ember sajnos telhetetlen, és mindig azt látja, ami nem tetszik neki. látom a sok kép-hibát, vágyok egy jobb gépre, időre stb. Ez az én részem. de a fény az fény, ez vitathatatlan. És jó a törés nekünk.
Örülök, hogy jössz a jánytáborba:)
Megjegyzés küldése