Néhány bemutatkozás ... :)

Engedjétek meg, hogy Katával kezdjem a sort. Kata két évvel ezelőtt egyike volt a táborozóknak, most azonban már munkatárs:) annyit már elárulhatok, hogy a reggeli tornákhoz elég sok köze lesz :) ja, egyébként orvostan hallgató Marosvásárhelyen ... megkértem, hogy mesélje el, milyen emlékei vannak az előző táborról:) ...

Talán egyszerűbb, ha mondom kulcsszavakban a lánytáborhoz kötött élményeimet: vidám, érdekes emberek, finom ételek, jókedv, barátság, örömteli hangulat, új tapasztalatok és még sorolhatnám. Nem tudom megfogalmazni, hogy mi is az, ami bennem olyan elevenen él, de azt tudom, hogy amikor megnéztem a képeket a blogon, akkor lett bennem egy olyan jó érzés, de egy olyan igazán nagyon jó....és amikor megmutattam a szobatársnőmnek és elkezdtem mesélni neki az emberekről és a tevékenységekről, akkor láttam, hogy érdekli a dolog, viszont nem azt érzi, amit én éreztem. Egyszóval, aki eljön, átéli, az megtapasztalhatja, hogy miért Tenke a világ legjobb helye arra, hogy megtudja, hogy milyen szép, érdekes, vidám és vicces dolog nőnek születni:)

Janka vagyok, 16 éves, nagyon szeretem a kutyákat és a lovakat. Ha

tehetném egész nap lovagolnék :) és sok-sok fülbevalót és nyakláncot

és gyűrűt terveznék és valósítanék meg.

 Barabás Enikő vagyok, két kislányommal és férjemmel élek Nagyszalontán. A napjaimat a család tölti ki. Egy ház felújítás előtt állunk (mert nemrég vettünk egy elég lepukkant házat ). Szeretek olvasni de elég kevés időm van rá,szeretek még barkácsolgatni és uj dolgokat kipróbálni. Kegyelemből próbálok nyitott lenni emberek és helyzetek fele,mivel alapvetően zárkózott típus vagyok.

Koky vagyok Kolozsvárról, nincs egy hete, hogy elballagtam. Próbálok tanulni az érettségire, de nehezen megy. Várom már, hogy essek túl rajta és végre vakációzzak :). Várom nagyon a lánytábort is, hogy kifesthessem és átrendezhessem a szobám :D.

Egy olyan személy vagyok, aki nagyon szeret nevetni, kézimunkázni, sportolni. Ezek mellett szeretek meg énekelni, táncolni. Nagyon szeretek nyüzsögni...vagyis mindig keresek magamnak programokat,nem szeretem az unalmas, lapos napokat.Nagyon szeretem a színes tárgyakat, valahogy örömömet lelem bennük, ezert nagyon szeretnem hogy az én jövőbeli szobám is színes legyen, hogy hogyha az ember belep a szobámba egyből felderüljön.Van egy nagyobb lány testverem akit nagyon szeretek, s nagyon jól egyezek vele.Szeretek divattal kapcsolatos újságokat nézni, s nagyon szeretem a fényképeket is. Ha kapok egy fényképet ami nagyon tetszik mindig eldöntöm hogy majd én is készítek magamról egy olyan fotót.A többi majd kiderül a táborba hogy milyen is vagyok. Linda (Zsazsa)



Gondolkodom, hogy komoly vagy komolytalan bemutatkozót írjak magamról. 2 mondat erejére lehet, hogy meg kellene komolyodnom :P

S akkor legyen:

Éva, Évi, Évici, Vicus, Vicuska, Vicc- ez mind én lennék. Konzervatív, lázadó, vicces, komoly, érzékeny és semleges, tele ellentétekkel. Tanulok, vagy inkább engedem, hogy tanítsanak, jelenleg gyógypedagógián. Szeretem Kolozsvárt, legalábbis mindig megszeretem, amikor nem vagyok itthon :) És szeretek biciklizni; és aludni, és muffint meg tiramisut készíteni, mi több, utóbbi kettőt még megenni is szeretem :D Kimondottan várom a lánytábort, úgy látom, életem egyik kihívása ez a tábor, illetve az, hogy megtaláljam ki vagyok én és milyen nővé akarok válni.

Ha tehetném, mindig gyerek maradnék és továbbra is csodálattal és borzongással szemlélném a felnőttek világát, megítélve és néha elítélve cselekedeteiket, de közben továbbra is abban a reményfelhőben lubickolva, hogy az átlépés ebbe a titokzatos világba majd örömben és mosolyok dicsfényével övezve történik - hiszen ebben a szakaszban kell megvalósulnia minden nagyra törő tervnek.
    Jelenleg úgy érzem magam, mint az, aki azt írta, hogy " határokon járok örökké, mindig csak a határokon", s akárki is kérdez valamit tőlem, máris kapja a reflex-választ: Nem tudom. Ha valaki szól hozzám, leggyakoribb kézmozdulatom az, amit az első képen is láttok - az amolyan "nem is tudom..." mozdulat. Bár legtöbbször nem válik előnyömre, azért van egy nagyon jó oldala is ennek a válasznak: rengeteg variáns lehetőségét foglalja magába, s amíg lehetőség van, addig szabadság van, jövő van, sok idő van még...
    Természetesen ebben a homályos lehetőség-halmazban vannak konkrét dolgok is: a színek (főleg zöld, barna), a könyvek illata, a csendes olvasások napsütésben zongoraszó mellett, a ritkán látott barátoktól kapott levelek, a család (zsivajok az unokatesók és tesók körében a preferencia-hierarchia tetején ), újabban a szájharmonika és a blues, néha zongora, régebb a gitár is (most már szívesebben hallgatom szakértőbbek pengetését), a gyönyörködés (mostanában inkább pszichológiai elméletekben, s ezt felváltva filmekben (szesszió-hatás), de a nyár sok újjal kecsegtet), az öröm, amikor mások arcán a boldogság jeleit látom, a táborok minden mennyiségben és még sok-sok más dolog, amit most a helyzet nem hoz elő a memóriámból...

    ...és mostmár azt is lehet tudni rólam, hogy nagyon hosszan szoktam magyarázni és nagyon hosszú leveleket írok - de le lehet állítani, csak szólni kell.
          Pussz: Bözs

 ... mára ennyi, de hamarosan folytatódnak a bemutatkozások :)