Igen.
Szívesen beszélgetek bárkivel az ünnepi dekorációkról, mert hiszek abban, hogy meg lehet találni (és nem kitalálni elsősorban, mert már megvannak!) azokat a motívumokat és szimbólumokat, amelyek az ünnep lényegéről beszélnek. Persze aranyosak a csibék, nyuszikák is, de nem erről szól nagypéntek és húsvét. A báránynak (Jézus, mint Isten báránya) még köze lenne a bibliai történethez, de a kis barik a szalvétákon inkább a cuki hangulatot hozzák, hogysem másról beszélnének...
Mindezt úgy mondom, hogy készítek nyulacskás vagy csibés dekorációt (mint láthattátok ezt az ajtódíszt), mert az öröme és bája valóban tavaszi és húsvéti örömöt csempészhet a lakásba. De gondolkozom azon is, mi tükrözheti valójában az Ünnepet.
Tavaly részt vettem Szalontán az óvónők húsvéti kiállításán, és végigmentem a pompás, ötlet-dús termen, de a keresztre-feszítés és feltámadás gondolatát csak egyetlen asztal tükrözte, az Anitáé:
Egyszerűen elkészíthető a családban gyerekekkel együtt. És miközben berendezünk egy kis sarkot, elmagyarázhatjuk-feleleveníthetjük a húsvéti történetet: a három kereszt a Golgota-hegyén Jézussal és a két latorral, az oda vezető nehéz út, majd a sírbatétel (lefordított cserép, meg a nagy kő), és a feltámadás. Akár el is olvashatjuk Máté evangéliumából a 27. és 28. részeket.
Áldott Nagypénteket!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése